avatar
Köszöntünk
a MÛISZ
jogi kisokosában!
Reméljük hasznosak
lesznek számodra
az oldalon található
információk!
Töltsd ki a kvízt, és mérd fel jogi tudásod
Kezdjük el!
Azonnal kezdhetõ munkák NEKED a MÛISZ Iskolaszövetkezetnél!
5107846551
avatar

Ki vállalhat munkát?

Avagy ki lehet munkavállaló?

Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerzõdés alapján munkát végez.
Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettõl eltérõen munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerû képzés keretében tanulmányokat folytat. Fiatal munkavállaló (18 év alatti) munkaviszonyban történõ foglalkoztatásához szülõi hozzájárulás szükséges. 15 éves kortól szülõi hozzájárulás kell a munkaviszony létesítéséhez addig, amíg be nem tölti a munkavállaló a 18. életévét.

Ki dolgozhat diákként iskolaszövetkezeten keresztül?

1. középiskolában vagy felsõoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló diákok, hallgatók, akik már munkavállalók lehetnek

2. passzív jogviszonnyal rendelkezõ 25 év alatti diákok a nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagokkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát az iskolaszövetkezetben.

Egyéb információ

A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, mûvészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. (ilyen lehet például egy modell, gyerekszínész, statiszta).

Hogyan találj állást?

Folyamatosan nézni kell

az álláshirdetéseket és a megfelelõnek tûnõ helyre a pályázatod el kell küldeni. Elõször is szükség van egy jó önéletrajzra. Amennyiben fényképes önéletrajzot kérnek, lehetõleg hivatalos igazolványképet tölts fel, és ne az egyik bulis hétvégén készült vicces fotót. Kevés olyan munkahely van, ahol ez pozitív hatást kelt. Önéletrajzod ne legyen hiányos, az idõszakok kövessék egymást, ne legyen idõrés. Ha az adott idõszakban éppen állás nélkül voltál, nyugodtan írd be, hogy álláskeresés vagy például intenzív nyelvtanulás. Ezt sokkal jobban értékelik a HR-esek, mintha van egy többhónapos ûr, amikor úgy tûnik, csak „lebegtél”.

Amikor interjúra mész, mindig legyél pontos és öltözz az alkalomnak megfelelõen. Ne tegezd le egybõl az interjúztatót, ha õ szeretne veled tegezõdni, majd felajánlja.

Készülj fel arra az esetre, amikor a bérigényed szóba kerül. Nem kell naprakészen tudnod, hogy egy adott bruttó bérhez milyen nettó bér tartozik. Nyugodtan mondhatod a nettó bérigényed, alapvetõen az a fontos, mennyi pénzt kapsz kézhez majd. Próbáld otthon elõre kikalkulálni, mennyi fizetésre van szükséged ahhoz, hogy meg tudj élni belõle a hónapban. Annak is érdemes utánanézned, hogy az adott pozícióban milyen bérszint várható. Ma már szinte minden adat megtalálható a neten. Azt érdemes tudnod, hogy ha túl magas bérigényt jelölsz meg, akkor lehet, hogy kiszórnak hamar, mert esetleg nem szántak ennyit az adott pozícióra. Inkább itt is az arany középút az irányadó.

Legyél felkészült a cégbõl, ahová interjúra mész. Nézz utána, mit lehet tudni róla.

Ne add fel a keresést akkor sem, ha hónapokig nem találsz megfelelõ munkahelyet. Lehetõleg töltsd fel az önéletrajzod az álláskeresési portálokra. A feltöltés számodra ingyenes, az azt használó cégek fizetnek az adatbázis hozzáférésért, hogy kereshessenek benne. Sok esetben elõször az adatbázisokat szûrik egy adott pozíciónál, és ott próbálnak jelöltek után kutatni, és csak akkor hirdetik meg az állásokat, ha így nem találják meg az esetleges leendõ munkatársakat.

Bruttó-nettó bérek, mi a különbség?

A munkaszerzõdésedben szereplõ bér bruttó bér

Ebbõl le kell vonni bizonyos járulékokat, adókat, mielõtt a munkáltató elutalja neked a nettó béredet. Ezek a levonások kötelezõek, sajnos nem mi döntjük el, szeretnénk vagy nem.

Ezek a levonások a következõk:

- személyi jövedelemadó (SZJA) 15 %
- nyugdíjjárulék 10 %
- természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %
- pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3 %
- munkaerõ-piaci járulék 1,5 %

Ami ezen levonások után marad, az a nettó béred, amit átutal számodra a munkáltató.

Miért van szükség ezekre a levonásokra?

Személyi jövedelemadó

Állami bevétel, adókedvezményeket lehet érvényesíteni, amennyiben jogosult vagy rá, erre most nem tértem ki külön. Fontos, hogy minden évben adóbevallást kell tenned, ez a te kötelességed, nem a munkáltatóé. Büntetés jár, ha ezt elmulasztod, érdemes rá figyelni.

Nyugdíjjárulék

A nyugdíjalapba kerül, ez is meghatározza majd a nyugdíjad mértékét … bár még ez nagyon messze van.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

A közegészségügyi ellátásokat tudod igénybe venni ez alapján

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék

Emiatt leszel jogosult a táppénzre, és egyéb egészségbiztosítási ellátásra

Munkaerõ-piaci járulék

Amennyiben munka nélkül maradsz, és kellõ ideje dolgoztál már, akkor ez alapján leszel jogosult az álláskeresési ellátásokra.

Fontos még megemlítenünk, hogy nem csak téged terhelnek adók és járulékok, hanem a munkáltatót is, amit neki a bruttó béred alapján kell megfizetni.

hat

DIÁKMUNKA

idõbeosztás

munkakörök

fizetett szabadság

betegszabadság

táppénz

bruttó bérbõl levonás

Fõállású munkaválló

idõbeosztás

munkakörök

fizetett szabadság

betegszabadság

táppénz

bruttó bérbõl levonás

további hasznos infók a munkavállalásról

hat-delivery
body-delivery

Kapcsolat

bõvebb infó kellene? keress meg minket!

dobj nekünk egy üzenetet!

Elérhetõségeink

MÛISZ Iskolaszövetkezet

  • 1137 Budapest,
    Szent István krt. 24.
  • 8447689216
  • +36 1 412 1406
9033280929

Miért jó munkaviszonyban dolgozni?

- mert fizetett szabadságra vagy jogosult
- mert betegszabadságra vagy jogosult
- mert táppénzre vagy jogosult, mivel biztosított vagy.
- a fizetésed megkapod minden hónapban legkésõbb 10-éig
- felmondás esetén jogosult lehetsz felmondási idõre és akár végkielégítésre is

A szabadság napjai hogyan alakulnak?

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, ami az életkorod változásával az alábbiak szerint pótszabadsággal bõvül:
- huszonötödik életévétõl egy,
- huszonnyolcadik életévétõl kettõ,
- harmincegyedik életévétõl három,
- harmincharmadik életévétõl négy,
- harmincötödik életévétõl öt,
- harminchetedik életévétõl hat,
- harminckilencedik életévétõl hét,
- negyvenegyedik életévétõl nyolc,
- negyvenharmadik életévétõl kilenc,
- negyvenötödik életévétõl tíz munkanap pótszabadság jár.
A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár elõször, amelyben a meghatározott életkort betölti.

Pótszabadság illet meg akkor is, ha gyermeked van, addig, amíg õ 16 éves nem lesz. Egy gyermek után évi 2 nap, kettõ gyermek után évi 4 nap, kettõnél több gyermek után évi 7 nap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amikor a 16. évet betölti a gyerek.

Fiatal munkavállalónak 5 nap pótszabadság jár addig, amíg a 18. évét be nem tölti, illetve utoljára abban az évben, amikor betölti. Év közben kezdõdött munkaviszony esetén a szabadság idõarányosan jár, a fél napot elérõ töredéknap egész napnak számít.

Fontos tudnod, hogy a szabadságodat a munkaadó adja ki, õ szabja meg, mikor mehetsz szabadságra. Az éves szabadságodból 7 nappal rendelkezhetsz te a törvény szerint, de ebben az esetben is elõre kell egyeztetni a munkaadóval.

Ha megszûnik a munkaviszonyod, és nem vettél ki minden – idõarányosan járó – szabadságot, akkor azt pénzben a munkaadónak meg kell váltani, tehát ki fogja fizetni a béreddel együtt. Más esetben a szabadságot kifizetni nem lehet, azt az adott naptári évben ki kell venni.

Mi a betegszabadság, és mi a táppénz?

A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresõképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Ez is az év közben történõ munkakezdés esetén arányosításra kerül. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-át kapod, nem a teljes napi béred. Amikor a betegszabadságos napjaid „elfogynak”, és újra beteg leszel, ebben az esetben táppénzre leszel jogosult, ami már egészségbiztosítási ellátás, és a mértéke függ attól, mióta vagy munkaviszonyban. A táppénzszámítási szabályokat külön törvény szabályozza, de kevesebb, mint a betegszabadság, és a biztosításban töltött idõtõl is függ. A betegszabadság és a táppénz elszámolásához is le kell adnod a munkáltatódnál az orvostól kapott beteglapot eredetiben (rózsaszín táppénzes papír), mert ezzel tudod igazolni, hogy valóban beteg voltál.

Mit jelent a próbaidõ?

A felek a munkaszerzõdésben a munkaviszony kezdetétõl számított legfeljebb három hónapig terjedõ próbaidõt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidõ kikötése esetén a felek a próbaidõt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidõ tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Ettõl akkor térhetnek el a munkáltatók, ha nagy a szervezet, és kollektív szerzõdést kötöttek, amiben a próbaidõ mértékét is szabályozták. Érdemes erre rákérdezni a szerzõdés aláírása elõtt.

Mire figyelj a munkaszerzõdés megkötésénél?

A munkaviszony munkaszerzõdéssel jön létre. A munkaszerzõdés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerzõdést mindig írásba kell foglalni.

Két fontos elem van, aminek szerepelnie kell mindenképp a munkaszerzõdésben: a munkaköröd és az alapbéred.

Ezen kívül azért van még pár dolog, amire érdemes odafigyelni. Ezeket lehet, hogy nem a munkaszerzõdésbe írták bele, hanem a tájékoztatóban találod, amit ki kell adni minden munkaadónak: - Határozott vagy határozatlan idõre kötöttek veled szerzõdést?
- próbaidõ mértéke?
- munkavégzés helye legyen megjelölve
- teljes munkaidõs vagy részmunkaidõs szerzõdés
- milyen munkarendben fogsz dolgozni? (normál mûszak, több mûszak, munkaidõkeret … stb)
- ki a munkáltatói jogkör gyakorlója
- alapbéren túli munkabér, bárpótlék és egyéb juttatások (pl. cafetéria, bónusz, prémium
- felmondás, felmondási idõ alakulásáról

Szerencsés esetben kapsz egy munkaköri leírást is, ami pontosan tartalmazza a feladataidat.

Hogyan tudsz felmondani?

A munkaviszony megszüntethetõ közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással, mind a munkavállaló, mind a munkaadó által. Ugyanúgy, mint a munkaszerzõdést, ezt is írásban lehet megtenni.

Próbaidõ alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, indoklási kötelezettség nélkül.

Amennyiben a munkaadó mond fel neked, akkor ezt neki indokolnia kell, amennyiben te mondasz fel, neked csak határozott idejû szerzõdés felmondása esetén van indoklási kötelezettséged.

Ha már letelt a próbaidõ, akkor figyelemmel kell lenni a felmondási idõre. Közös megegyezés esetén bármilyen idõpontban megállapodhattok. A felmondási idõ alapesetben 30 naptári nap, és ez a felmondás közlése utáni naptól indul. Munkaerõ-kölcsönzés esetén a felmondási idõ 15 nap. Ha te mondasz fel, a munkáltató kötelezhet rá, hogy a felmondási idõt ledolgozd. Amennyiben a munkáltató mond fel neked, akkor köteles a felmondási idõ felére felmenteni téged a munkavégzés alól. Ha a munkáltató mond fel neked, és már régóta dolgozol ott, akkor változhat a felmondási idõ mértéke is az alábbiak szerint, az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött
- három év után öt nappal,
- öt év után tizenöt nappal,
- nyolc év után húsz nappal,
- tíz év után huszonöt nappal,
- tizenöt év után harminc nappal,
- tizennyolc év után negyven nappal,
- húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

Munkáltatói felmondás esetén végkielégítésre is jogosult lehetsz, ezt is az ott töltött évek száma határozza meg. A végkielégítés mértéke:
- legalább három év esetén egyhavi,
- legalább öt év esetén kéthavi,
- legalább tíz év esetén háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén négyhavi,
- legalább húsz év esetén öthavi,
- legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

Fontos tudnod, hogy amennyiben bármilyen okból megszûnik a munkaviszonyod, akkor a munkaviszony megszûnésétõl számított 5 munkanapon belül meg kell kapnod a még ki nem fizetett idõarányos béred, valamint az összes ilyenkor meghatározott kilépõ papírjaidat. Ezt törvény szabályozza, ettõl a határidõtõl eltérni nem lehet.

Mit tegyél, ha megszûnt a munkaviszonyod, és még nincs másik állásod?

A megkapott kilépõ papírokkal keresd fel mielõbb a területileg illetékes munkaügyi központot. Ott segítséget kapsz az álláskeresési járadékok tekintetében is, ha jogosult vagy rá, akkor õk indítják el ezt a folyamatot, valamint tájékoztatnak arról, hogy milyen további teendõid vannak.